Archives

flag_united_kingdom

I’m back from our vacation from Poreč, Croatia. We really had a great time. The weather was pleasant, the sea was simply beautiful and I just can’t get enough of it!

We went snorkeling (soft diving with diving mask with snorkel, fins) each and every day with my boyfriend. It was wonderful! I’ve always wanted to see the sea and what’s under the sea. By swimming around those many kinds of fishes, crabs and other sea-creatures, collecting sea-shells I felt like I could be part of Ariel’s world a bit, too. My boyfriend brought an underwater cam with us. I wonder how the pictures are going to turn out.

One of the trip’s main events to me was of course my The Little Mermaid photoshoot. I really enjoyed wearing this outfit. The first time I wore it was on the third day of the vacation. We went to the shores of the apartments to take pictures. I got some weird stares from some bigmouth whuzdafaces, but the funny thing was that adults took some pictures of me for their kids and grandchildren. It was a great experience, really. For that day we caught two cute little spider crabs to be my Sebastians, who endured the photoshoot and petting like bosses. After the pictures were taken, we released Sebastian I and Sebastian II back to the sea. Man, I miss them.

The next day we went to Novigrad (a very little port town like 9kms from Poreč) to make The Beauty and the Beast photoshoot as well. Poorly that dress wasn’t made by me. It was a commission for my sis from that time when we couldn’t handle the sewing machine yet. Funnily enough sis looked in this dress just like me before. xD Well, she wasn’t pleased about that I put her dress on. :”””3 She said I would be forgiven if I would sew Belle’s ball dress for her. x”DDD

The last day before the trip back home started a bit late, because it became very windy and cloudy out there. Around noon we could go to Poreč’s downtown, which looks a lot like the city where Eric took Ariel on their sight-seeing tour. After taking some pictures we went to the port to continue our photoshoot. Funnily enough people recognized me in this cosplay. xD A very nice German lady asked a picture for her grandchild. The port was near to a primary school where the kids yelled ‘Ariel! Ariel!‘ at me waving like crazy. They were so cute. :heart: Too bad we didn’t take a slice of bread with us to get a shoot with one of the Scuttles around there. After getting back to the apartments’ area we went to the beach again. Those big seawaves were beautiful and somewhat fearsome too, but hell, I wanted to go back there to take some more shoots.

Coming back home I could finally hug my fluffy cats again who were left for the care of my sweetheart’s cousin who took care amazingly of them. My boys gained weight in the past week, however Mini, my beautiful baby girl missed me hella lot. After coming home she hasn’t left my side for even a moment: she can’t stop snuggling and purring whenever I’m around. :heart: Thank goodness my Merida wig arrived in the past week as well, so I can start working on it.

During the trip I totally fell in love with crabs, too. I got two of them (a male and a female) from my boyfriend, because I was feeling damn down for not being able to bring two spider crabs home alive. They already got used to their new home. They love that big fake stone in the middle of their aquarium especially. It has a lot of holes in it which is an ideal hiding place for them. It’s also high enough for them if they want to come out of the water for a bit. I named the male, of course, Sebastian, and the girl got the name Betsy (strange, I know). They’re damn funny and cute. I could have never guessed even if my life was on the line that I would fall in love with pets I can’t touch, hug and pet. Since the little guy has a nasty habit escaping their aquarium to see the world I have to buy a bigger living place for them.

I’m planning 2 cosplays for October. One of them, of course, it’s Merida, the other one is Daphne from Scooby-Doo. Thank goodness we already have the locations for the photoshoots, and I can start sewing Merida’s dress this week.

flag_hungary

Épségben hazatértünk párommal a poreč-i nyaralásból. Szerencsére jó időt fogtunk ki, nagyon jól éreztük magunkat és a tenger egyszerűen annyira csodálatos volt, hogy nem tudok betelni vele mind a mai napig.

Már az első nap lehetőségem volt arra, hogy kipróbáljam a snorkeles könnyű búvárkodást. Nagy Kis Hableány-fanként mindig is kíváncsi voltam, mi van odalent, hogy ringat a víz. Annyira bejött a dolog, hogy utána minden nap legalább másfél-két órát biztosan búvárkodással töltöttünk. Bár az Adria élővilága messze nem olyan színes, mint más tengereké, nekem mégis hatalmas élmény volt. A sok kisebb-nagyobb hal, rák, sünök csodálása és aktív kagylógyűjtögetés közben megtapasztalhattam, milyen is Ariel világához tartozni.

Számomra a nyaralás egyik fontosabb mozzanata A Kis Hableány fotózásunk volt, melyet a nyaralás harmadik napján ejtettünk meg. Előző nap fogtunk két pókrákot (avagy tengeri pókot) az esemény végett. Azért döntöttünk emellett a faj mellett, mert borzasztóan szelídek és jópofák, szemben a helybéli – igaz, Sebastianra jobban hasonlító – nagyobb, agresszívebb tarisznyarákokkal. A fotózásra az üdülőtelep strandján került sor. Pár raj nagyarctól kaptunk némi érdekes pillantást és összesúgást – mondjuk ez várható, ha az ember nyilvános helyen cosplayel -, viszont kellemes meglepetésként ért, hogy sok felnőtt megörökített az unokájának, pici gyerekének. A játszótéren tartózkodó gyerkőcök is igencsak fennakadtak a korláton, amikor megláttak a sziklákon a pici rákokkal (Sebastian 1-gyel és 2-vel) fotózkodni. 😀 A két kis páncélos hősiesen tűrte a fotózást és a simizést, a képek elkészülése után pedig visszaengedtük őket a tengerbe. Nagyon élveztem minden percet, többek között azért is, mert gyermekkori álmom vált valóra azzal, hogy legnagyobb kedvencem, Ariel bőrébe bújhattam egy időre. A ruha anyaga szerencsére a kezdeti aggodalmam ellenére remekül tűrte a tengervizet.

Másnap Novigradba mentünk. (Ez egy kicsi félszigetnyi városka körülbelül 9 km-re Poreč-től.) Itt ejtettük meg a Szépség és a Szörnyeteg fotózást, valamint találtunk egy – autóval kissé nehezen megközelíthető – dombocskát a későbbi képekhez is. Sajnos Belle ruháját nem én varrtam. Ez egy nagyon régi commission volt húgom számára még abból az időből, amikor még abszolút rettegtünk a varrógép használatától és amit csak lehetett, kézzel varrtunk. A poén az, hogy ebben a szerkóban totál úgy néztem ki, mint a húgom. Sajnos nem repesett az örömtől, amikor meglátta rajtam. Bár utalt rá, hogy kiengesztelhetem azzal, hogy megvarrom neki Belle báli ruháját. x”””D Ezt is nagyon élveztem, bár korántsem annyira, mint Arielt. Talán elfogultságból, talán a helyszín miatt, nem tudom.

Még a hazautazás előtti nap úgy döntöttem, újra felveszem az Ariel cosplayemet. Eleinte úgy tűnt, az idő nem lesz kegyes hozzánk. A szél feltámadt, az ég beborult, így volt majdnem fél 12, mire nagyjából cosplay-barát időkép kerekedett. Bár az a hatalmas szél így is borzasztóan zavaró volt. Ez alkalommal Poreč belvárosát választottuk helyszínnek, amely kísértetiesen emlékeztetett arra a városra, ahová Eric vitte Arielt kirándulni. A városban is készítettünk pár képet, majd a part felé vettük az irányt. A régi várfal kicsit Port Royalt juttatta eszembe. Fogalmam sem volt róla, hogy az inkább börtönre emlékeztető épület történetesen egy általános iskola volt, ahonnan a kis diákok “Ariel, Ariel!“-t kiabálva úgy integettek, hogy kis híján kiestek az ablakon. Annyira aranyosak voltak. Egy kedves német hölgy is kért fényképet a kis unokái számára. Sajnáltam, hogy nem hoztam magammal egy szelet kenyeret, hogy a környéken totyogó Hablatyok közül az egyikkel közelebbi fotót is készíthessünk.

Az üdülőtelepre visszaérve készítettünk még a parton pár képet. A hatalmas hullámok gyönyörűek, mégis félelmetesek voltak.

Hazaérve végre át tudtam ölelni a három bolyhos szőrgombócomat, akik közül a két fiú egy picit hízott párom unokatestvérének felügyelete alatt. x”D Amióta csak hazajöttünk, egyetlen lánycicám, Mini (Minerva) mindenhová követ, egy pillanatra sem hagy magamra, dörgölőzik, bújik, dorombol. ❤ Szerencsére a nyaralás alatt a Merida parókám is megérkezett és már alig várom, hogy elkezdjem. x3

Utazásunk alatt teljesen beleszerettem a rákokba. Páromtól kaptam is kettő tarisznyarákot, mivel borzasztóan bánatos voltam, hogy nem tudtunk épségben hazahozni pókrákokat. A hímet – természetesen – Sebastiannak, a lányt Betsynek neveztük el. Iszonyú jópofák. Az életben nem gondoltam volna, hogy valaha is tetszeni fog egy díszállat annyira, hogy tartsak is. Mivel a fiatalúr borzasztóan szeret felfedezőútra indulni a szűrő csövén keresztül, úgy döntöttem, kövi fizumból kapnak egy nagyobb akváriumot.

Októberre két cosplayt tervezek. Az egyik természetesen Merida, a másik pedig Daphne (vagy a magyar változatban Diana) a Scooby-Doo című rajzfilmsorozatból. Meridához már a fotózás helyszínei is megvannak. Ha minden igaz, a varrást még a héten el is tudom kezdeni.

Cosplay, Art, Life ‘n’ Stuff

flag_hungary

Sajnos jelenleg munkahelyváltás miatt úgy néz ki, hogy a Nyári MondoConon nem tudok majd részt venni. Millát viszont semmiképp sem szeretném félbehagyni. Amint az időm engedi, folytatgatom, csinosítom a többi karakter ruhájával együtt, valamint tervben van még idénre pár meglepetés cosplay is, amiket szeretnék majd megvalósítani. Cosplayről egyelőre ennyit.

Rajz terén is sikerült pár régi projektet újra előszednem és összehangolnom. Élertem legelső doujinshije bízom benne, hogy lassan elkészül és ki is tudom majd adni.

A doujinshi, amin dolgozom: Specimen

flag_united_kingdom

Poorly due the change of my workplace it looks like I can’t go to MondoCon Summer this year. But I definitely don’t want to abandon Milla, so as my free time allows me I make it along with the other characters, there also are some surprise cosplays for this year I’d like to make, too. That’s all about cosplay for now.

The Art department: I managed to fetch some of my old projects and put them back to the line. I hope that the first complete doujinshi of my life is gonna be finished soon and I can publish it.

The doujinshi I’m currently working on: Specimen

Star Ocean Second Evolution Photoshoot

flag_hungary

MondoCon után kevesebb mint egy héttel megtartottuk a csoportfotózásunkat. Mindehhez még a nagy nap előtt feljavítottunk egy-két dolgot. Többek között újból meg kellett csinálni azt a palástvéget is, amelyet még conon hagytam el.

A fotózás napján gyorsan megnyestem és beállítottam KinderMaffia parókáját is, majd beraktam a kontaktlencséket és elmentem érte suliba. Volt is egy kis riadalom a szemeim miatt – pláne, hogy református iskolába jár. :”D Utána még elugrottunk gyorsan boltba pár apróságért, majd fel hozzánk készülődni.

A jelmez szerencsére tökéletesen illett rá. Egyedül a cipőkkel bajlódtunk egy kicsit, mivel az egyik fél pár sajnos bokánál kisebb lett, mint amire számítottam. ^////^; Párommal sufni-tuning megoldással mégiscsak sikerült feladni rá, majd indultunk is az első helyszínre. Sajnos elég vacak időt jósoltak péntek délutánra, amely meg is érkezett pont, amikor indultunk volna. Ezért célszerűbbnek láttuk a helyszínek felének lemondását. Elsőként a cseperésző eső miatt a Malom-völgybe mentünk. Szerencsére a fák alatt az időjárásból mit sem éreztünk és nyugodtan tudtunk fényképezkedni.

KinderMaffia nagyon kitett magáért. Úgy pózolt, mint egy igazi profi. Le a kalappal előtted, kiscsaj! 😉 ❤

A második és egyben utolsó helyszín a vacak idő miatt a Papsoka templomrom lett. Az elejét megzavarta két motoros jelenléte, de szerencsére hamar elmentek és zavartalanul folytathattuk a fotózást. Sajnos a végére szépen eleredt az eső, így mennünk kellett. Túl sok használható kép nem készült arról az otromba fejemről, azokat a Galériában megtaláljátok. xD Lényeg a lényeg: jól éreztük magunkat és már alig várjuk a Nyári MondoCont. Addig is igyekszem annyi progresszet posztolni, amennyit csak lehetséges.

Végezetül:

Pusszantunk Titeket KinderMaffiával!

Group04

flag_united_kingdom

Less than a week after MondoCon we held our group photoshoot. For this we had to enchance a few stuffs. We had to remake one of the cape’s edges for example, because I lost it at the convention.

On the day of the shoot I styled KinderMaffia‘s wig, too, then put my lenses in and went to pick her up at school. I got some scared looks due my eyes – not to mention: she’s going to a Calvinistic elementary school. :”D We went to shop a few small things, then to our place.

Thank goodness the costume fit her well. We had hard time only with her shoes, because a half of a pair somehow became smaller by the calf than the other. ^////^; We somehow managed to put it on her anyway with my boyfriend, then went to the first photoshoot location. Poorly the reports told a shitty weather for Friday afternoon, and it started raining just when we were about to leave the house. So we had to cancel two of the four locations. Our first place was the Mill Valley due the meanie raindrops. Thanks to the trees we didn’t feel a thing out of the rain and we could take a lot of nice pictures.

KinderMaffia did an awesome job. She was posing like a pro. You rock, young lady! 😉 ❤

The second and the last location was the Papsoka Ruins. Two motorbikers’ presence disturbed the photoshoot at the beginning, but thank goodness they left very soon, so we could continue our work in peace. Poorly it started raining a bit later, so we had to go. There aren’t too many pictures of my damn big head, but you can find them in my Gallery. xD Two words in one: we really had a good time and can’t wait for MondoCon Summer. Until then I’m doing my best to post as many progresses as possible.

Afterwords:

Kisses for ya from KinderMaffia and me!

Group04

Tavaszi MondoCon 2015

flag_hungary

Túlestem az idei első animeconomon. Több mint 2 év kihagyás után egy kicsit furcsa volt visszatérni.

Borzasztóan aggódtam az indulás miatt, mivel a kontaktlencsémmel igen sokat szenvedtem előtte nap is. Sikerült is pont emiatt félórás csúszással elindulni otthonról. Szerencsére nagyon hamar, GPS használata nélkül odataláltunk a helyszínre.

Amint beengedtek, már futottunk is az öltözőhöz összekészülni. Ismét nagyon jó csapatot alkottak a cosplayesek, ahogy tudtuk, segítettük egymást, mindenki őszinte érdeklődéssel fürkészte a másik jelmezét mindenféle ócsárlás és lekezelő pillantások nélkül. Mégegyszer millió köszönet Mindenkinek, aki segített nekem is! 🙂 ❤ A zsűritagok is nagyon aranyosak és segítőkészek voltak. Az elmúlt két év ezernek tűnt, annyira izgultam az elején. Igyekeztem a lehető legjobban megmutatni, hogy mennyit fejlődtem az elmúlt két évben. Pláne, hogy végre sikerült megbarátkoznom a varrógépemmel – amikor éppenséggel nem Kapd-be üzemmódban dolgozik -, és nem kézzel kellett szenvednem. Kis csúszással a szervezőknek sikerült leterelnie és összeszednie minket a színpad mögött.

Most is nagyon sok igényesen elkészített cosplayt láttam. Nagyon tetszett mindenki és a technikák, alapanyagok, amelyekkel dolgoztak ámulatba ejtettek. Hihetetlen, mennyi karnyújtásnyira található eszközzel milyen remek kiegészítőket lehet készíteni. Mondjuk többek közt én is borzasztóan sajnáltam, hogy Predátorunk visszamondta a nevezését. Eszméletlen jó volt mind a ruha, mind a maszk kivitelezése is. Little Sister (Bioshock 2) kútpisztolyból készített fegyverén egyenesen behaltam – szakmabeliként is. xD Szívből gratulálok Neki a díjhoz. 🙂

A színpadon szokás szerint nem sokon múlt, hogy földbe gyökerezzen a lábam. Legalább használni tudtam párom ötletét, hogy csak a zene ritmusára és az ahhoz tartozó időzített mozgásra figyeljek. A színpadi szereplés után párommal körülnéztünk, vettünk néhány apróságot, majd úgy döntöttem, kibújok a jelmezemből. Megmondom őszintén, nem éreztem jól magam benne KinderMaffia nélkül, valamint az elmúlt hetek alváshiánya és a stressz is szépen kijött rajtam. Kajáltunk egyet, majd jöttünk is haza. Az eredményhirdetést így kihagytam, így ezúton is szeretnék gratulálni minden nyertesnek. Nagyon ügyesek és klasszak voltatok! 🙂

flag_united_kingdom

I’m through with my first convention this year. It was a bit weird to be back after 2 years.

I was worried about setting off, because this was the first time I wore contact lenses and I suffered for a long time putting them in the day before, too. Thanks to them we managed to start our trip with 30 minutes delay. Thank goodness we arrived to Hungexpo without using GPS very fast.

As soon as we were let in, we ran to the changing room to dress up. The cosplayers made a nice team again: everyone helped the others and looked at each other with honest appreciation and interest, without depraising blinks. I’m very thankful to everyone who helped me out, too. 🙂 ❤ The jury were damn nice and helpful, too. Those missing two years seemed like a thousand year in those minutes, because I was so damn nervous. I did my best to show my advancement to them. Especially because I’ve finally managed to befriend with my sewing machine – when it’s not having those Blow-me periods -, so I didn’t have to sew everything with my bare hands again.  With a little delay the organizers managed to get us together and line us up behind the stage.

I saw a lot of well-made costumes this time, too. I liked everyone a lot, and those techniques and ingredients they used for their cosplays made me gape. It’s unbelievable what amazing things can one person do with tools in their reach. Like a lot of people, I was sad, too, that our Predator cancelled his entry. Both his costume and mask were simply amazing and damn detailed. Little Sister’s (Bioshock 2) weapon which was made out of a petrol pistol made me die – as a professional, too. (I hoped she didn’t take my workplace’s. xD) I congratulate her with all my heart for the award. 🙂

Like usual, I didn’t need much for my legs to grow roots to the stage. Thank goodness I could use my boyfriend’s idea to focus on the rhythm and timing of the movements. After the stage we went to look around and buy some small souvenirs, then I decided to get out of my costume. Honestly: I didn’t feel myself well in it without having KinderMaffia by my side, not to mention the lack of sleep and the stress took their toll on me. We ate, then went home. We didn’t wait for the announcement of the competition results, so I’m congratulating to all the winners. You all were truly amazing! 🙂

New Year and New Hopes

flag_united_kingdom

After a long hiatus I’m back. Sorry for disappearing for such a long time. A lot of things happened last year which drew me far away from drawing and cosplay making.

A had a lot of ups and downs, frankly to say shit hit the fan in May and June especially. I had a huge breakdown because of my ex-workmates and crush. Thanks to my sister and my cousin I managed to scratch and stitch my pieces together and got on my feet. I met my sweetheart not much later. In the middle of June one of my beloved cats, Maszat ran away from home and we still couldn’t find him. Not only I, but my beloved little baby, Minerva became ill from his loss. Since my big boy Toulouse is already 12 years old, I didn’t want my little girl become more depressed if – God forbid – she would end up alone. At my sweetheart’s workplace kittens were born a few weeks after Maszat’s loss. When they reached the right age I brought a little half-Persian tabby home whom I named Ariel (no, not after Disney’s redhead mermaid). Weirdly enough he was and is like Maszat had reincarnated in his behaviour.

After a lot of fights at home and at my bf’s place we decided to move together, away from parents, siblings and stress. In December due the owner of the lodgings we had to move to an another apartment. Thank goodness the new owner is not an old bag, but a very nice guy and my cats like the new place a lot more, too. We’re thank goodness in the middle of settling down and could gear up to continue working. After a long-time slump I’m filled with ideas and can’t wait to continue my long-time plans.

This April Spring MondoCon is being held in Hungexpo, Budapest again. It’s gonna be a nice comeback, because I’ve really missed cosplay making and the atmosphere of conventions. It’s gonna be nice to see my friends again and – hopefully – making new ones. I see/saw a lot of new faces in the cosplay competition with whom I really would like to meet in person, too. This Spring I’m not travelling alone: I’m going with my sweetheart and his niece, KinderMaffia with whom we’re making a cosplay duo with the name EXPELlables. We’re cosplaying from Square Enix‘s popular game Star Ocean Second Evolution. This is going to be her very-very first con, so I hope she’s going to like it. 🙂

flag_hungary

Hosszú kihagyás után ismét itt vagyok. Sajnálom, hogy ilyen hosszú időre eltűntem. Nagyon sok dolog történt az elmút évben, mely elvonta a figyelmemet a rajzolástól és a cosplay gyártástól.

Sokszor voltam fent is és lent is, de az a bizonyos barna massza májusban és júniusban került  a ventillátorba igazán. Volt egy elég komoly idegösszeroppanásom pár emberkének hála. Húgomnak és unokahúgomnak köszönhetően azonban sikerült újra összeszednem magam. Nem sokkal később ismerkedtem meg párommal is. Június közepén egyik imádott cicám, Maszat elszökött otthonról és még mind a mai napig nem került elő. Nem csak én, de imádott kislány cicám, Minerva is belebetegedett az eltűnésébe. Mivel nagy mackóm, Toulouse már 12 éves, és nem akartam, hogy Mini – ha Toulouse-zal ne adja az ég valami történne – egyedül maradjon, mert abba belepusztulna. Maszat eltűnése után pár héttel kiscicák születtek párom munkahelyén. Amikor elérték a megfelelő kort, hazacsempésztem közülük az egyik félperzsa cirmos kisfiút, aki az Ariel nevet kapta. Furcsa módon teljesen olyan, mintha az én elveszett Maszatom reinkarnálódott benne, mivel szakasztott azokat a hülyeségeket csinálja, mint ő.

Rengeteg otthoni veszekedés után párommal eldöntöttük, hogy összeköltözünk, távol(abb) a családtól és a stressztől. Decemberben az albérlet tulajának hála el kellett költöznünk. Hála az égnek a tulaj most kivételesen nem egy boszorkány, hanem egy kedves srác és a cicáim is sokkal jobban meg vannak elégedve az új hellyel. Most már végre valahára sikerült berendezkednünk és végre tudok újra koncentrálni a munkára is. Tele vagyok ötletekkel és már alig várom, hogy meg is valósíthassam őket.

Idén is megrendezésre kerül a Tavaszi MondoCon a Hungexpo területén. Jó végre visszatérni, mert nagyon hiányzott már a cosplay gyártás és a conok hangulata is. Jó lesz újra látni minden kedves barátot és ismerőst, valamint remélhetőleg új barátságokat is kötni. Nagyon sok új arcot láttam/látok az elmúlt két év versenyzői között, akikkel nagyon szeretnék személyesen is találkozni. Idén tavasszal nem egyedül utazom: párommal és unokahúgával, KinderMaffiával megyünk, utóbbival cosplay duóval készülünk, melynek neve EXPELlables lesz. Square Enix népszerű játékából, a Star Ocean – Second Evolution c. játékból öltözünk be. Ez lesz párom és KinderMaffia első animeconja, szóval nagyon remélem, elnyeri a tetszésüket. 🙂

Started this so many times

flag_united_kingdom

Hello Everyone,

sorry for not showing any life-signs lately. Frankly to say I don’t have neither the time, nor the mood to draw.

Poorly it seems my depression is leaking back to haunt me again. Let’s thank that to all those illnesses which are sending me to the floor. I fainted and fell sick a lot at my workplace since December, so my 2nd-in-command boss ordered me to go to the doc, who said I had the same heart-disorder like my mother. Greeeeeaaat, have to take pills in for the rest of my life. Thanks to that sweet SNOWSTORM on EASTER I caught a pretty bad cold, too, but I refuse to stay at home, even if I have the fever. I don’t want to ask a favor, nor anything from my female workmates, ever. :/

So that’s all there’s. I won’t go to conventions or anywhere this Spring, either. When I’m going to submit the newest chapters of my fanfictions or artworks… I’m not sure. So please, be patient.

flag_hungary

Sziasztok.

Bocs, hogy az utóbbi időben nem adtam életjelet. Őszintén szólva sem időm, sem kedvem nem volt az alkotáshoz.

Sajnos úgy tűnik, hogy a depresszióm is vissza-visszatér kísérteni. Köszönöm szépen a rengeteg betegségnek, amely az utóbbi pár hónapban igencsak padlóra küldött. December óta többször előfordult, hogy rosszul lettem és elájultam a munkahelyemen, ezért a felettesem elzavart a dokihoz kivizsgálásra, ahol megállapították, hogy velem született szívrendellenességem van, melyet az anyukámtól örököltem. Frankó… Életem végéig gyógyszert szedhetek. Arról nem is beszélve, hogy ebben a varázslatos húsvéti hóviharban is sikerült igen alaposan megfáznom, és dolgozhatok lázasan, mert nincs az a pénz, hogy szívességet kérjek a kolléganőimtől. :/

Szóval ennyi a türténet. Idén tavasszal nem megyek egy conra sem. Hogy mikor teszem közzé a legújabb rajzaimat és a fanficek legújabb fejezeteit? Fingom sincs. Szóval kérlek, legyetek türelemmel.

Limit Break – Breaking my Limits

flag_hungary

Új con, új élmények – és jelenleg is tartó téli álom. Ez jellemzi nálam 2012 utolsó hónapját.

Ahogy ez lenni szokott, pont az esemény előtti utolsó pár napra sűrűsödik össze minden, ebből kifolyólag kicsit necces volt a gyártási folyamat. Tudom, sokaknak a mai túlgépiesített világban furcsa, hogy még mindig kézzel varrok, de bevallom őszintén se nem szeretem, sem pedig rendesen használni nem tudom a varrógépet. Hosszadalmasabb, pepecselősebb és nagyobb hibalehetőséggel megáldott munka, de szerintem megéri. Jó gyakorlás is, hiszen nem mindent lehet még varrógéppel sem megcsinálni.

Sajnos a bőrfesték nem vált be, mert hiába tisztítottam meg a festeni kívánt felületet, ronda foltosra fogta be. Szóval még az utolsó 1-2 napban felkeccsöltem Veszprémbe anyagért. Még mindig nem volt bordó műbőr – milyen meglepő -, viszont színre megfelelő taftot sikerült találnom. A könyékvédőmet dekorgumi+papírmasé+süthető gyurma kombóval készítettem el. Frankón egymásra is tapadtak a rétegek, de ahogy az akrilsprayvel rámentem… Azt hittem, a szívem is megáll: a felső rétegek szépen elengedték az alattuk lévőt és az egész úgy nézett ki, mint az összegyűrt uzsonnásfólia. Hála az égnek a bakancsomra szánt kis fegyver jól bírta a kiképzést. Dekorgumiból és süthető gyurmából készítettem. Kétoldalú ragasztóval (köszi érte mégegyszer, Szilviii!) rögzítettem a bakancsomon.

Otthon újból nekiestem a kesztyűknek és a bootcovernek, melyeket nem sikerült még így sem rohammunkával, buszon is varrva sem 100%-osra befejezni. Még mindig ég miatta a képem. 😦

Tömegközlekedésnek hála alaposan megkéstem. Még hogy mi magyarok felkészültünk a télre… A leghülyébb vicc, amit idén hallottam. Tök gáz volt, hogy nem tudtam minden kiegészítőmet időben a zsűrizésre magamra kapni. Millió hála a zsűrinak, hogy elnézték nekem és a csapattagoknak, akikkel a közös hülyülés segített oldani a feszültséget.

Utána futottunk az öltözőbe és már kapkodtam is magamra a hiányzó cosplay-szeleteket. Így sem lettem 100%-os (nem mintha agyilag teljesen 100-as lennék, de sebaj xD), de hála a társaságnak sikerült nagyon hamar feloldódnom. Bár néha már-már féltem, hogy a túlzott FF-fanságból adódó kis hülyeségeim bosszanthatják őket. :”D

A színpadon mondhatni Lagunának érezhettem magam: az előadásunk kellős közepén begörcsölt a lábam, így a hátralévő mozdulatsort, melyet otthon már a cosplay készítése előtt elkezdtem gyakorolni nem tudtam 100%-osan kivitelezni. Na, sebaj.

Színpad után fotózkodtunk a csapattal egy jó nagyot a fekete paraván és hátrébb a Far Cry3-as előtt. Nagyon jól éreztem magam Velük, eszméletlen jó fejek. Ms.Tifa már figyelmeztetett jóval a Con előtt, hogy mellettük szem nem marad szárazon. El kell ismernem, nagyon is igaza volt. xD

A bevásárló körútunk alatt Szilviii-vel összefutottunk az addigra már teljesen cicamicává avanzsált Zoeyval (Ichigo a Tokyo Mew Mew-ból vagy Zoey, ahogy tetszik). Ezt a cosplayét már nagyon vártam, hogy élőben is lássam, mert rém élethűen visszaadja az egész karaktert.

Sajnos sokáig nem maradhattam, mert másnap mennem kellett dolgozni. Hijikata segítségével eltaláltam a Népligethez és pont elcsíptem az egyenes járatot Füredig. Mondhatni teleportáltam haza, mert olyan jót aludtam a buszon, hogy néha-néha, amikor megriadtam, azt sem tudtam, melyik bolygón vagyok. Otthon is egyből beájultam az ágyba, világon voltomról sem tudva egészen másnap reggelig.

Összesítve: Ismételten egy varázslatosan jó Con volt. Jó volt ismerősökkel újra találkozni és új emberekkel megismerkedni.

Néhány üzenet:

Ms.Tifa: Nagyon cuki Shantotto voltál. 🙂 Nagyon jól éreztem magam Veletek és jó volt végre több időt együtt tölteni, nem csak úgy futólag. 🙂 Alig várom a tavaszi fotózást. Addigra sikerül 100% befejeznem Tifát és még valami mást is. 😉

Lona: Aerith karaktere nagyon jól áll Neked, annak ellenére, hogy nem ő a kedvenc FF7 hősnőd. A felújított Diablos-od már nagyon várom. 😀 Többek közt azért is, mert ő az egyik kedvenc GF-om. 🙂

Szilviii: Eszméletlen jól állnak Neked a gonosz karakterek. 🙂 Egyszer nem tervezed Ultimeciát? 😉

Hubberthus: Nagyon jó Kain voltál és gratula a díjhoz. 😀

Zoey: Nagyon cuki a cicamicád és várom már, hogy egy másik cicamica bőrébe bújva is lássalak. 😉

Kana: Köszi a segítséget a paresszal ismét. ^^

Cassidy, Aoime, Tazzie, Enji: Jó volt újra látni Titeket, Csajok! 🙂 Már alig várom a következő Sailor Moonozást. ^^

Lucy, Panni: Nagyon szépek voltatok ismét. 🙂 Lucy, ismét bizonyítottad, hogy  milyen jó pasi vagy. 😀 Panni, nagyon szép voltál és van egy jó hírem számodra: szereztem műanyagot a Glaive-hez. 😉

Hijikata: Köszönöm szépen a képeket és az útba igazítást. Nélküled tutira eltévedtem volna.

A Zsűrinek köszönjük szépen a jelölést! 🙂 Mindenkinek, aki képet készített rólunk a conon, millió thanks! ❤

Cosplay-ügyileg még mindig abszolút nem vagyok megelégedve magammal. Többet kell gyakorolnom, készülnöm a következő évre, mikor is szeretnék összetettebb, esztétikailag pedig megnyerőbb cosplayekkel készülni az elkövetkező conokra.

Nem titkolt, hogy ismét összeállunk Sailor Moonozni, melyre készülök Sailor Pluto Princess szerelésével, valamint szeretném feljavítani és kiegészíteni a Super szerelésemet is. Tavasszal lesz egy csoportos fotózásunk a Dissidia teammel is, melyre szeretném befejezni és kipofozni Tifát is. Valamint a csapat számára készülök egy meglepi cosplay-jel is. Ha meglátják majd a későbbiekben a craft listán, tudni fogják, hogy az Nekik szól. 😉

Addig is: lent találtok pár képet, melyet Hijikata készített. Enjoy!

flag_united_kingdom

Another con, another memories, still lasting winter nap. That’s 2012’s last month to me.

Like usual everything got a bit though for me in the last days before the event. Not to mention the sewing. I know it’s weird for the most of the people in this over machinated world, but I still sew with my bare hands. Mainly because I don’t like and can’t use the sewing machine the way I want it. I know that sewing by hand take longer and easier to make mistakes, but I like this more. It’s also a good practice since you can’t sew everything with a machine.

Poorly the leather dye wasn’t such a good idea. Despite I cleaned the fabric the dye dried on it in ugly welts. So in the last 1-2 days I went to Veszprém to buy fabric. To my biggest surprise they still didn’t have dark red leatherette, but I found the perfect hue for it among taffeta fabrics. I made my elbow protector out of craft foam covered with paper maché, and oven hardening clay (for the spikes). It looked perfect, but when I covered the whole thing with acrylic paint spray I thought my heart’s gonna stop: the upper layers of the paper maché let go of the lower ones and the whole thing started to look like a kid’s cramped lunch foil. 😦 Thank goodness the weapon-like thing I made for the boots looked a lot better. I made it out of craft foam and oven hardening modelling clay.

I started resewing the boot-covers and gloves at home, but I couldn’t finish them completely even during the bus ride to the capital. I still feel damn bad about it. 😦

Thanks to the traffic I was late. And we Hungarians are ready to take the fury of Winter on the roads… Worst joke I heard this year. I felt bad for standing in front of the judges half-dressed (I couldn’t put my accessories on me due the lack of time). Billion thanks to the judges for understanding the situation and my teammates for releasing the tension with a lot of fooling around.

After that we ran back to the lockers and started putting the remaining pieces of my cosplay on me with rapid speed. It still didn’t turn out 100% (well, not like I was mentally 100% complete xD), but thanks to my teammates my tension and shyness quickly got released. Sometimes I was afraid I would bother them with my stupid little FF-fan thingies. :”D

On the stage let’s say I felt quite much like Laguna. Having my feet cramped at the middle of the show which made me unable to finish all the poses I practiced for the event. Oh well.

After that we had a photoshoot in front of the black and the Far Cry 3 background. I had a lot of fun with my teammates. They’re damn fun people. 🙂 Ms.Tifa told me way before the con that it was impossible to stand without laughing around them. She had right. xD

On our shopping tour with Szilviii we met Zoey who was already dressed up in her completely kitty-costume (Ichigo from Tokyo Mew Mew, or Zoey as you prefer). I waited for seeing her dressed up like this character, because it fits her so well.

Poorly I couldn’t stay for long, because I had work the next day, so I had to say good-bye very early. Thanks to Hijikata I found my way back to the Népliget bus station with ease and could catch the bus which took my directly our hometown. Frankly to say the journey was like teleporting for me: I slept the whole ride not knowing where the hell am I. xD At home I fainted right into the bed and didn’t wake up till the next morning.

Summary: It was a wonderful Con again. It was great to meet my friends and getting acquainted with some new people.

Frankly to say I’m not satisfied with my this year’s cosplays at all. Next year I want to make better and more composed cosplays for the upcoming conventions.

It’s not a secret that we’re doing Sailor Moon next year with our team again. I want to upgrade my Super outfit for the event, also make Pluto’s Princess dress. I’m finishing and upgrading Tifa for our photoshoot with our Dissidia team as well and prepare a surprise costume for the group. 😉 We also have a secret team for next Spring.

Anyway: You can see some photos right below.